Borsodban is megjelent az afrikai sertéspestis
Sokak bánatára veszélybe kerültek az idei télen esedékes, népszokássá vált disznóvágások. Mostantól engedélyt kell kérni ahhoz, hogy disznót vágjunk, nézzük, miért!
Közel ötven borsodi települést érint az egyre jobban terjedő sertéspestis. Először egy vaddisznóban mutatták ki a fertőzést, de már a házi sertésekre is kiterjesztettek bizonyos korlátozásokat. Ezek szerint a sertéstartóknak naplót kell vezetniük az állatlétszám változásáról, a vágáshoz pedig külön engedélyt kell kérni, ezután mintavétel szükséges a tor elvégzéséhez. A gazdák dolgát ezáltal eléggé megnehezítették. Ha egy állat megbetegszik, vagy esetleg elhull, akkor mindenképpen értesíteniük kell arról az állatorvost.
Közel ötven borsodi települést érint az egyre jobban terjedő sertéspestis. Először egy vaddisznóban mutatták ki a fertőzést, de már a házi sertésekre is kiterjesztettek bizonyos korlátozásokat. Ezek szerint a sertéstartóknak naplót kell vezetniük az állatlétszám változásáról, a vágáshoz pedig külön engedélyt kell kérni, ezután mintavétel szükséges a tor elvégzéséhez. A gazdák dolgát ezáltal eléggé megnehezítették. Ha egy állat megbetegszik, vagy esetleg elhull, akkor mindenképpen értesíteniük kell arról az állatorvost.
A hatóságok most klinikai vizsgálatokat végeznek, ami miatt a disznóvágások veszélybe kerültek. Ha otthon szeretne valaki tort tartani, azt is be kell jelenteni. Azokat a sertéseket, amelyektől mintát vesznek, felbilétázzák, ezek azonban mindig eltűnnek, mert az állatok könnyedén leszedik egymásról. A mintavétel után sokat kell várni arra, hogy a laborvizsgálat eredménye megszülessen, úgyhogy a szállítások is csúsznak, a gazdák pedig keresik a megoldásokat.
A legnagyobb gond az, hogy a beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, így fertőzik meg társaikat is. Ugyanakkor a sertéstartók is terjeszthetik a kórt, ha az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel elhurcolják a betegség kórokozóját.
Európában keletről nyugat felé szokott terjedni a vírus, ami nagyon virulens, ezért a házi sertés és a vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullást is okoz. A következő oldalon további részleteket ismerhettek meg az afrikai sertéspestisről!
Az afrikai sertéspestis kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló, több hétig megmarad többek között az istállók, ólak, karámok padozatán, de még az alomszalmán is. Ami még rosszabb, az az, hogy a fertőzött húsból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban akár több évig fertőzőképes marad. Savas és lúgos - pH 3,9-11,5 – közegben is megtartja a fertőzőképességét, ezért csak és kizárólag erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el.
Az ASP vírusának összesen 22 genotípusa (I-XXII) ismert, a Kelet-Európában, így hazánkban is cirkuláló és veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége kifejezett, azaz nagyon virulens.
Az afrikai sertéspestis tünetei
A megfertőződés és a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos, heveny megbetegedés esetén csupán 2-3 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A vadászterületen nagyobb számban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túlheveny ASP gyanúját is.
Az afrikai sertéspestis heveny (acut) kórformájának házi sertéseken megfigyelhető tünetei
Étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek.
A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A magyarországi törvényi rendelkezéseknek megfelelően az állattartó akkor is köteles az állatorvost tájékoztatni, ha az ASP gyanúját ugyan nem észlelte, de állata megbetegedett. Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség az állatfelvásárlással és állatszállítással foglalkozókra, a vágóhidak üzemeltetőire, a vadaskertek, vadasparkok és vadfarmok tulajdonosaira is vonatkozik. A következő oldalon elmondom, mit tehetünk a fertőzés elkerülése érdekében!
l. Sertésvásárlás előtt mindig konzultálj állatorvosoddal. Sertést másik állattartótól, vagy állatorvosi ellenőrzés alatt álló állatvásáron csak a megfelelő szállítási bizonylatokkal együtt vásárolj meg.
2. Ne vásárolj sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat.
3. A megvásárolt sertéseket kb. egy hónapig különítsd el saját állományodtól.
4. Rendszeresen takarítsd és fertőtlenítsd a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.
5. Ne keress fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli ismerős erre irányuló kérésére sem.
6. Ha házisertéseket is tartó vadász vagy, akkor kerüld el azt, hogy sertéseid a vaddisznók zsigereléséből/feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak. A vadászaton használt öltözékét és lábbelit cseréld le, mielőtt sertéseket itatni vagy etetni akarod.
7. Amennyiben a település külterületén tartasz sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozd meg a kerítés megerősítésével. Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adj sertéseidnek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használj almozásra.
8. Állataid megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentsd be a településen dolgozó állatorvosnak. Elhullott sertéseid szakszerű ártalmatlanításának módját beszéld meg az állatorvossal.
9. Az Európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszerhulladék (közismertebb néven „konyhamoslék”) sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőzőbetegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományod védelme érdekében se etesd élelmiszerhulladékot sertéseiddel!
10. Ne adj, és ne kérj kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat.
