Kelet-Európát és Magyarországot silány minőségű élelmiszerrel látják el: európai kettős mérce
Bizonyítékokat találtak a hatóságok, hogy átvernek minket… Kevesebb a hal ugyanabban a halrudacskában, silányabb minőségű Nutella, és még sorolhatnánk…
A cseh Olga Sehnalová jelentése értelmében nem lehet különbség a kelet-európai és nyugat-európai termékek minőségében.
A jelentést párttól függetlenül szinte minden képviselő támogatta: a szöveg 464 igen mellett 69 ellenszavazatot kapott, 17 képviselő tartózkodott.
A lényeg, hogyha egy terméknek ugyanaz a gyártója vagy márkája és csomagolása Nyugat-Európában, mint a keleti országokban, ne lehessen minőségi különbség az egyes tagállamokban forgalmazott verziók között.
Korábban az Index, az Európai Bizottságra hivatkozva megpróbálta beadni, hogy az élelmiszerek minőségében nincs törés a keleti és nyugati tagok között, de erre a vizsgálatok, és az emberek érzetei is rácáfoltak.
Most pedig már a brüsszeli döntéshozók is elismerik, hogy eddig valóban silányabb élelmiszerek érkeztek hozzánk.
Minden második magyar ember tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek minősége között – derült ki korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei által végzett reprezentatív felmérésből.
A lakosság túlnyomó része – összhangban a magyar kormány és a Földművelésügyi Minisztérium törekvéseivel – elvárná, hogy a nemzetközi élelmiszermárkákat minden országban azonos összetétellel hozzák forgalomba, ha pedig ez nem így történik, akkor azt kötelező legyen a termékeken világosan jelezni a vásárlók számára.
A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja azt a gyakorlatot, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók más minőségű élelmiszert kapjanak, mint mondjuk egy holland, német vagy osztrák vevő.
A kettős minőség olyan újra és újra fellelhető jelenség, amely létezését mind a hazai, mind több szomszédos ország vizsgálatai alátámasztották már.
Az észlelt különbség a magyar vásárlók számára nem kedvező: a megkérdezettek 97%-a rosszabbnak érezte a Magyarországra behozott termékeket, mint amit a nyugat-európaiak asztalára tesznek a nemzetközi gyártók.
Különösen a háztartások élelmiszeripari termékekről legtöbb információval rendelkező „élelmiszer-felelősei”, vagyis a rendszeresen bevásárolók érzik felháborítónak ezt a gyakorlatot.
Kevesebb a hal ugyanabban a halrudacskában
Az Euronews is írt róla, hogy az elmúlt években végzett tesztek szerint a nyugati államokban jobb minőségűnek bizonyult számos olyan termék, amelyet a keleti országokban is hasonló márkanév alatt forgalmaznak.
Keleten például kevesebb a hal ugyanazon márkájú halrudacskában, mint Nyugat-Európában, de a kenyérben is kevesebb a liszt, a narancslének álcázott keleti löttyben pedig egyenesen már narancs sincs. És ahogy például egy szlovén képviselő mondta, az ő országában a burgonyasziromban nincs burgonya, míg a nyugati fogyasztók eredeti krumplit kapnak a pénzükért
– írta a G7.hu.
A litván hatóságok szerint a legfőbb különbség, hogy a német termékekben kevesebb vegyi anyag és színezék van, és mesterséges édesítőszer helyett inkább valódi cukrot tartalmaznak, nem úgy, mint a Litvániában árult termékek.
