A Húsvét a Karácsony mellett a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre.

A Húsvét a Karácsony mellett a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre. Az elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő Nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. A Húsvét és a Nagyböjt között teremt átmenetet a Nagyhét, amely valójában a böjt utolsó hete. A Nagyhét a virágvasárnappal veszi kezdetét. Virágvasárnapon emlékeznek meg a keresztények arról a bibliai eseményről, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe. 

A Húsvét eredete

A Húsvét eredetileg egybeesett a pészah nevű zsidó ünneppel. A pészah kikerülést jelent és a zsidó nép Egyiptomból való kivonulásához köthető. A két ünnep közötti kapcsolatra utalnak külföldi nyelvekben a Húsvét különböző megnevezései. Az angolban használatos például az Easter mellett a passover is, amely átrepülést jelent. Magyar nyelvterületen csak Csíkményságon találhatunk erre vonatkozó utalásokat. A húsvéti körmenetet ugyanis itt kikerülésnek hívják. A 325-ben megtartott Níceai zsinat szabályozta a keresztény ünnepek rendjét és ekkor vált a Húsvét önálló ünneppé.

HIRDETÉS